Ugrás a tartalomra

Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola

Ády küldte be November 19, 2009 időpontban
Hely/kategóriák
Létrehozás
1912
Létrehozás intervallum
- 1914

Az országban negyedik ilyen jellegű fölső iskolaként 1908-ban alakult a 15 évvel korábban létrehozott fa- és fémipari szakiskola átszervezésével. A tanulólétszám rohamos emelkedése következtében a szűkké vált Mars téri épületükből költözhettek majd ebbe az iskolába, amely Szeged város 800 000 korona építkezési hozzájárulásával készült el az általa fölajánlott telken. Pályázat alapján bízta meg a miniszter a budapesti tervezőket a részletes tervek kidolgozásával és a művezetéssel. A kivitelező munkákat Müller Miksa irányította.

A tanintézmény azonban még birtokba sem vehette új otthonát, amikor az első világháború kezdetével katonai kórház céljára foglalták le; 1919-ben pedig a francia csapatok sajátították ki. Kivonulásuk után erdélyi menekülteknek szolgált átmeneti szállásul; 1921-től a Kolozsvárról idetelepült egyetem belgyógyászati és sebészeti klinikái és néhány intézete találtak itt közös, szűkös, de kezdetben mégis élhetős helyet Korb Flóris áttervezése nyomán.

Mindezek eléggé visszavetették az ipariskola működését, nagyszámú jelentkezőt kellett visszautasítania. A két háború között a tanulók 15%-a az elcsatolt területekről jött Szegedre. A klinikák fölépültével végre ideköltöző iskolában kiváló szaktudású, okleveles mérnökök tanítottak, akik jelentékeny szerepet játszottak a Város társadalmi életében is (pl. Kótay Pál műépítész). Hasznosnak és értékesnek bizonyultak a külső iparosok részére szervezett esti és továbbképző tanfolyamok, amelyek elősegítették az Alföld szakemberei műszaki tudásának emelését.

1939-ben internátus céljára, ingyenes használatra átadta a Város a tömbnek a Rigó utcai sarkán 1907-ben épült hajléktalanok menhelyét. Az átalakítás megtervezése az itt tanító Tóbiás Lászlónak a munkája.

Az iskolaépületet a második világháború során orosz katonai kórházként használták. Jelenleg a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola működik benne.

L alakú, változatos tömegformálású, egy- és kétemeletes épület alagsorral, ahol az eredeti tervek szerint a központi fűtés gépházát, gépkísérleti labort, tornatermet és napközi tartózkodó helyet alakítottak ki.

A földszinti helyiségeket a lépcsőház két oldalán vezetett előlépcsőkön és az előcsarnokon keresztül lehet elérni. A ház belső forgalmát összesen öt lépcsőház szolgálta. A földszinten a tágas rajz- és tantermek, az igazgatói lakás saját kerttel, valamint műhelyek és gépterem kaptak helyet.

Az első emeleten szintén rajz- és tantermek, irodák, tanácskozó és könyvtár, valamint a művezető és a műhelyfőnök irodája voltak műhellyel, laborral. Az épületnek csak egyes részein épített második emeleten különféle laborok, kísérleti tanterem találhatók kiszolgáló helyiségekkel. Az iskola szerkezeti érdekessége a födémeiben gerendaként és kiváltóként szolgáló, 50 cm magas szegecselt acéltartók alkalmazása.

A hatalmas épület változatos tömegformálása révén szépen illeszkedik környezetének léptékéhez. A tagolást a különböző szintszámokkal és tetőalakzatokkal érték el.

Az első homlokzati terv szerint az egész tanintézet a földszint magasságáig kapott volna rusztikus terméskő burkolatot, hangsúlyos kőkeretezésű bejáratokkal, a főpárkány magasában szobrokkal. Ez az elképzelés az építés során jóval visszafogottabbá vált.

Az erőteljes kiülésű közép- és sarokrizalitokat a köztük lévő épületrészek hátra ugratásával nyerték; előttük előkertek gazdagítják az összképet. A falfelületeket az első emeleti ablakkönyöklőkig téglával burkolták, csak a középrizaliton maradt terméskő. Kettős bejárata is sokat egyszerűsödött, a második emeleti ablakok lesarkítása jelent változatosságot a nyílászárók formáiban. A teljes épületre a geometrikus szecesszió elemeinek finom, mértéktartó alkalmazása jellemző. Leggazdagabbak a főpárkány és az orommezős, zömök tornyos, attikás fölépítmények a tetőablakokkal; szép vonalú a koronázó lanterna.

Forrás: SZL ÉT 22 457/1912.
Irodalom: Magyar Építőművészet 1909. 11. sz. 32., Kiss–Tonelli–Sz. Szigethy 1927. 274., Bátyai Jenő: Iskola a Kálvárián = DM 1988. nov., Bátyai Jenő 1990., Nagy Zoltán 1991a. 198., Szabó Tibor 1991. 965.(sulinet.hu)

Tervezte
Orth Ambrus, Somló Emil
Kivitelezte
Müller Miksa
Cím

Szeged
Kálvária tér 7
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok