Az első atomreaktor

Magyarországon 1959-ben üzembe lépett az első atomreaktor a KFKI  területén.
A - mai nevén - Budapest Reaktor
2MW teljesítményű kutatóreaktorként indult, a tervezést teljes egészében szovjet szakemberek végezték és nagyrészt ők irányították az építési munkálatokat. A berendezések zömét is a Szovjetúnióban készítették. A Budapest Reaktor üzemeltetésének köszönhetően a KFKI-ban kialakult egy nagyon komoly atomenergetikai szakembergárda. Az atomreaktor  legfontosabb része a hasadóanyagot tartalmazó üzemanyag. Legtöbb esetben dúsított uránt használnak üzemanyagként. Ám egyre inkább az urándioxid, uránkarbid, plutóniumdioxid, vagy a kevert oxidos fűtőelemek használata.
A fűtőanyagot kötegekben helyezik el a moderátorral együtt a reaktor aktív zónájában. Ezek a fűtőelem kötegek tartalmazzák a reaktor üzemeléséhez szükséges hasadóanyagot. Amelyeket 60%-os kimerülésük után eltávolítanak és víz alatt tárolják napjainkig is a KFKI területén. Ezeknek az elhasznált rudaknak a rehabilitációjára már az USA támogatásával Oroszország tett lépéseket. Az egész reaktor vezérlése egyetlen vezérlőteremből történik, ahonnan tudják szabályozni a kadmium rudak helyzetét, ami a reakció mennyiségét befolyásolja. Ám innen követhető végig a szellőzőrendszertől kezdve a két zártkörös vízvezetékekig a reaktor működése. A KFKI atomreaktora nem energia termelésre szolgál így a keletkezett hő felesleges és el kell vezetni, ami a második vízkör léghűtésével történik. A reaktor elsőszámú feladata, az egy új eljárások tesztelése, hiszen itt amit egy évig vizsgálnak az a paksi atomerőműben tíz év alatt játszódik le, így lehet előre látni, hogy az egyes anyagok, hogy reagálnak a sugárzásra… A másik fontos feladata az egyes fizika kísérletek illetve más megrendelők számára neutronok biztosítása, aminek szintén külön vezérlő panelje van a vezérlőteremben. A fűtőanyagok cseréje, vagy átrendezése három napot vesz igénybe. A reaktor megsérülését, és a sugárzás elszabadulását komoly védelmi intézkedések akadályozzák meg. Az atomreaktor vészhelyzetben való leállítását automata rendszerek végzik. Ha például a reakciótérben nagy számban megnő a neutronok száma ,akkor három biztonsági kadmium rudat lőnek be, ami megfogja azokat.

„Abszolút biztonság nincs, de a biztonsági eljárások minden évben egyre jobbak.” – az előadó. F: puskas.hu